fbpx Judit, Ádám édesanyja | Yourway - Iskola külföldön

Judit, Ádám édesanyja

Southampton, Anglia

"Sokkal magabiztosabb fellépés, önellátási és alkalmazkodási képesség."

Hogyan jött az ötlet, hogy a gyermeke kimenjen külföldre tanulni középiskolásként?

Elsőként, leginkább az oktatás színvonala – ezen belül különösen az angol nyelvoktatás igen gyenge színvonala miatt – az itthoni iskolaváltás gondolata merült föl. Mivel családi és ismeretségi körben több gyerek tanult már külföldön cserediákként vagy más formában, keresni kezdtük ennek lehetőségeit is. Hosszas kutatás után rátaláltunk a Yourway-re, így az iskolaváltás helyett (vagy azt megelőzően) úgy döntöttünk, hogy jelentkezünk a programra.

Nehéz volt belevágni?

Összességében nem, mivel Ádám oldaláról igen erős volt a motiváció és a kalandvágy. Egészen a kiutazás előtti hétig, amikor szorongani kezdett és legszívesebben visszacsinálta volna az egészet. Bennünk szülőkben természetesen sokkal komolyabban dolgozott az aggodalom, mivel 16 éves koráig még nem töltött egy-két hétnél hosszabb időt tőlünk távol, és nem voltunk benne biztosak, hogy elég önálló-e már ahhoz, hogy az esetleges felmerülő problémákat (iskola, fogadó család, beilleszkedés egy új közösségbe) egyedül megoldja. De mindvégig biztattuk és erősítettük benne az elhatározást, hogy különleges lehetőséget kap, amivel meg kell próbálkoznia élni.

Milyen volt a kapcsolat a kinntartózkodás alatt? Milyen gyakran tartották a kapcsolatot és hogyan?

Ádám a legkisebb gyerekünk, akivel nagyon szoros, bizalmi a kapcsolatunk. Itthon is igényt tartott arra, hogy folyamatosan megossza velünk az örömét, bánatát, gondjait. Ez nem változott a kiutazását követően sem, szinte minden este beszéltünk skype-on, amikor elmesélte a napját, beszámolt minden számára fontos eseményről. Karácsonykor és a tavaszi szünetben hazajött 2-2 hétre, és egyszer mi is meglátogattuk. Az itthonlétek alatt napi szinten tartotta a kapcsolatot a kinti barátaival, a szünetek után lelkesen és tervekkel ment vissza.    

Mi volt a legnehezebb?

Összességében sokkal könnyebb volt, mint vártuk. Előtte sokat beszélgettünk arról, hogy a saját közérzete és a kapcsolatépítés szempontjából is milyen fontos, hogy aktív és kezdeményező legyen. Ezt a megérkezéstől fogva igyekezett tudatosan (és sikeresen) alkalmazni, így elég hamar talált barátokat, része lett egy kedves nemzetközi társaságnak, akikkel iskolán kívül is szerveztek közös programokat, hétvégi kirándulásokat. Bár nekünk nagyon hiányzott, ezt a hiányt sokkal könnyebb volt elviselni amikor élményekről, kalandokról és a barátairól mesélt. A hangja mindent elárult, ha akadtak is néha problémái (nehézségek egy-egy tantárggyal, konfliktusok a baráti körben, vagy rendrakási okból a fogadó anyával), ezeket jól kezelte, egyszer sem került letargiába, nem keseredett el, nem gyötörte a honvágy. (Személyes: ettől függetlenül nekem mint anyának a legnehezebb volt a karácsonyi szünet után kikísérni a repülőtérre. Tartottam magam, de attól a pillanattól, hogy eltűnt a terminálon, az Erzsébet hídig bőgtem. De elmúlt, mire hazaértem.)         

Biztonságban érezte őt a kinntartózkodás alatt?

Abszolút. Szerencsés módon Ádám remek fogadó családba került, akik szeretettel és humorral viszonyultak hozzá, de szigorúan ügyeltek a szabályok betartására is. Esténként időben haza kellett érnie, a hétvégi többnapos programok, vagy ottalvós bulimeghívás esetén ragaszkodtak hozzá, hogy előtte levélben a hozzájárulásunkat adjuk. Az iskola havi rendszerességgel emailben tájékoztatott Ádám előmeneteléről, a hiányzásokról (nem volt).    

Mi volt a legnagyobb hozadéka?

Sokkal magabiztosabb fellépés, önellátási és alkalmazkodási képesség. Magabiztos és könnyed nyelvtudás. Mással össze nem mérhető tapasztalat szerzési lehetőség, külföldi kortársak megismerése, rajtuk keresztül az egyes kultúrák, nemzeti sajátosságok összemérése. Társalgás az élet nagy dolgairól, világmegváltó beszélgetések, szenvedélyes viták (angolul!!). Összességében egy sokkal tágabb horizont és árnyaltabb világkép kialakítása, mint amire enélkül itthon lehetősége volna.     

Milyen irányban változott a gyermeke?

Feltétlenül pozitív (lásd fent).

Megbánta? Miért?

NEM!!

Ajánlaná a programot másnak is? Miért?

IGEN! Az ismeretszerzésre legfogékonyabb kamaszkorban a nyelvtanuláson kívül kivételes lehetőség a világ sokszínűségének (és ebben önmaga elhelyezésének) megtapasztalására. A legjobb befektetés!