Csenge beszámolója

Egy ilyen év alatt életre szóló barátságokat is kapcsolatokat lehet kötni és megismerni egy teljesen új kultúrát, ami semmivel össze nem hasonlítható élmény.

Én azért döntöttem úgy, hogy az Amerikai Egyesült Államokban szeretnék tanulni, mert már akkor is úgy gondoltam, hogy egy amerikai középiskolában eltölteni egy évet nagyon jó élmény lesz és teljesen más, mint az itthoni élet. A kiutazásomkor már aránylag jó volt az angol nyelvtudásom, de főleg az élőbeszédben óriási fejlődést vettem észre magamon már az első néhány hónap után, például angolul kezdtem álmodni is.

 

A beilleszkedés az új környezetbe meglepően zökkenőmentes volt. A fogadó családommal szerencsére azonnal megtaláltam a közös hangot, és ők már az első napjaimtól kezdve nagyon segítőkészek voltak. Az iskolában egyszerre hirtelen rengeteg új impulzus ért, de az első ebédszünetben már többen is kérték, hogy üljek az asztalukhoz és ismerjük meg egymást és mindenki elképesztően kedves és befogadó volt. Először tényleg nagyon sok volt az új dolog, de körülbelül két hét elteltével mindent megszoktam.

 

Az iskolai tantárgyaimat nagyon szerettem, főleg azért, mert most először én választhattam ki, hogy mit is szeretnék tanulni. A tanáraim is nagyon segítőkészek voltak és mindig igyekeztek a feladataimban vagy válaszaimban a pozitívumokra fókuszálni. A tanóráim ötven percesek voltak és mindig öt perc szünet volt az órák között, kivéve az ebédszünetet, ami sokkal hosszabb volt. Számomra a legnagyobb különbség az itthoni és a kinti iskolarendszer között az volt, hogy mind a diákok, mind a tanárok hozzáállása teljesen más volt. Pozitívok és elfogadóak voltak mindenkivel szemben és mindig azt éreztem, hogy kíváncsiak arra, amit mondok.

 

A személyiségem és az emberekhez való hozzáállásom is változott pozitív irányba.
barátokkal az amerikai csereév alatt
Ez az év mindenképpen sok mindenben formálta a jövőképemről alkotott elképzeléseimet.
a fogadó családdal

A fogadó családommal nagyon jó és szoros kapcsolatom alakult ki, és azután is tartottam velük a kapcsolatot miután hazautaztam. Minden helyzetben ott voltak nekem és nagyon sok mindent meg tudtam beszélni, főleg a fogadó nővéremmel, aki egyébként szintén cserediák volt, csak ő Németországból. Rengeteget segített, hogy ott van velem valaki, aki ugyanazokon a dolgokon megy keresztül, mint én, és ő lett az egyik legközelebbi barátnőm a kint tartózkodásom alatt. Tudom, hogy sokan aggódnak az egyedülálló szülőktől, de nekem egy csodálatos egyedülálló fogadóanyukám volt, aki minden téren ott volt és támogatott bármi probléma merült is fel és tényleg bármit meg tudtam vele beszélni.

 

A legmeghatározóbb élményeim mind az iskolához köthetők. A focimeccsek, amikre minden pénteken kint voltunk az egész iskolával talán a legjobb emlékeim, de én részt vettem a musicalben is, és ott a közösség nagyon erős volt, így ott is szoros kapcsolatokat tudtam építeni. Nyilván voltak olyan időszakok is amikor kicsit honvágyam volt, de azokat szerencsére a barátaimnak hála nagyon hamar át tudtam hidalni.

 

Ez az egész év szerintem egy nyitottabb és sokkal magabiztosabb emberré tett engem. Életre szóló élményekben volt részem és kiléptem a komfortzónámból, és ezáltal a személyiségem és az emberekhez való hozzáállásom is változott pozitív irányba.

 

Hazajönni nagyon érdekes volt, mert egyik oldalról nagyon szomorú voltam, hogy ott kell hagynom a barátaimat és a fogadó családomat, de a másik oldalról izgatott és boldog voltam, hogy láthatom az itthoni barátaimat és családomat.

 

Ez az év mindenképpen sok mindenben formálta a jövőképemről alkotott elképzeléseimet. Jelenleg is gondolkodom, hogy esetleg egy amerikai egyetemen tanuljak e tovább.

 

Ezt a programot nyitott embereknek ajánlom, akik szeretnének egy élményekben gazdag évet eltölteni külföldön, miközben nagyon magas szintre fejlesztik a nyelvtudásokat. Egy ilyen év alatt életre szóló barátságokat is kapcsolatokat lehet kötni és megismerni egy teljesen új kultúrát, ami semmivel össze nem hasonlítható élmény.