Miért döntöttél úgy, hogy külföldön töltesz egy tanévet/félévet?

A mi családunkban ez már egy hagyomány hogy kimegyünk egy évre nyelvet tanulni, a nővéreim is mind kinn voltak, Angliában, Amerikában, és én valahova oda akartam menni ahol még nem voltunk, és az opciók közül Új Zéland tetszett a legjobban. Az is érdekelt hogy ott hogy élnek az emberek, mert mi mind halljuk a sztereotípiákat Amerikáról, Angliáról és Ausztráliáról, de szinte semmit sem tudtam Új zélandról.

Milyen volt a nyelvtudásod a kiutazáskor, illetve a hazatéréskor?

A nyelvudásom ilyen közepes volt, megértettem amit mondanak nekem, de válaszolni már egy kis gondolkozádt igényelt. Most hogy visszajöttem, szerintem már le tudnál tenni egy nyelvvizsgát, mert váltani a két nyelv között nagyon könnyű már.

Milyen volt a beilleszkedés, mennyire volt nehéz/könnyű megszokni az új környezetet? Mennyire volt befogadó a környezet?

Én egy fogadócsaládhoz mentem ahol annyi testvér volt mint az én családomban, és ők mind nagyon kedvesek voltak, nem is igazán volt honvágyam, annyira hasonló volt a környezet. Azt hogy ők hogy szoktak élni, és hogy hogyan csinálják a dolgaikat, két-három nap alatt megszoktam, nagyon segített hogy mindig hangosan kimondták ha valamikor illetlen voltam. (Ilyenkor éreztem nagyon cikinek magam, de ők mondák hogy volt rosszabb is, ők már ilyen veterán fogadocsaládnak számítottak, és már láttak mindent.)

Hogyan nézett ki egy hétköznapod, hétvégéd, iskolai szüneted?

Az iskolába ahova jártam, oda járt a velem egykorú fogadónővér is, így reggelente legtöbbször az anyuka vagy az apuka elvitt minket, majd suli után vagy haza gyalogoltunk, vagy fölvettek minket. Ott a főétkezés a vacsora, szóval délután kezdtek el főzni, és vacsorára már mindenki otthon volt, és ott beszéltük hogy milyen érdekes dolgok történetek velünk. Havonta jött haza a legidősebb nővér, aki már férjhez ment, és akkor mindig voltak nagy társasjátékozás, pont mint az első napon amikor megérkeztem. Alapból csinálhattál azt amit akartál hetvégenként, például felfedezni a környéket haverokkal, vagy a család sokszor ment el nagycsaládi vacsorákra.

Milyen tantárgyaid voltak az iskolában?

Az iskolában te választhattad a tantárgyakat amiket szerettél volna tanulni. A kötelező matek, angol és egy természettudomány mellett én az informatikát, rajzot, és építészetet tanultam, de lehett különböző szintű matekot tanulni, tesit, főzést, elekrtonikát, gépészetet, és a Kínaitól a Maoriig mindenféle nyelvet.

Milyen volt a tanár-diák viszony?

A tanárok kedvesek voltak velem, amikor megérkeztem mindig oda ültettek ahol szerintük kedves emberek voltak, akikkel összebarátkozhatok, és ha valamit nem értettem, akkor mindig elmagyarázták, bár mondjuk lehet hogy szerencsés voltam, mert pont a nem népszerű tanárok nem tanítottak.

Általában hogyan zajlott egy tanóra?

Ott két óra között nincsen szünet, csak 5 perc, ami alatt átslattyogsz a következő osztályodba, ahol a tanár elmondja a mai feladatot, és azt megcsinálod. Házi feladat nem is volt, valószínűleg mert úgysem csinálta volna meg senki, csak matekból lettek feladva gyakorlatok. A művészeti órákon meg projekteken dolgoztunk, amire csak az évvégére kapsz jegyet, de legalább mindig tudod hogy mit kell csinálni.

Mi a legnagyobb különbség a kinti és az itthoni iskolai tapasztalataid között?

Itt ugye mivel nincs egy kötött osztály, ezért sokkal több barátod szerezhetsz, mert ha nem akarsz egymagadba búslakodni a tanóra alatt, akkor kell szerezned legalább egy ismerőst, viszont mivel velük csak egy órán találkozol egy nap, nem ismerheted meg őket annyira, mondhatni, a baráságok nem olyan mélyek. Ez nem azt jelenti hogy ne lenénnek jó barátaim akikkel ne tartanám a kapcsolatot, de ővelük csak a második félévben lettünk nagy barátok.

Volt valami, amin meglepődtél, ami a kulturális különbségből fakadt?

Hogy ott mennyi brokkolit esznek! Meg karfiolt! Mintha nem lenne más zöldség. Na de komolyan, ott az emberek sokkal beszédesebbek, nem feltétlenül kedvesek, mert ugye ott is vannak bunkók, de attól még úgy éreztem hogy nyitottabbak, mondjuk lehet hogy csak a fogadó család miatt volt ez, mert ők mindent megbeszéltek, és a hangulat sokkal könnyebb volt mint itthon. 

Milyen volt a fogadó családod? Milyen volt velük a kapcsolatod?

Ahogy már mondtam, a fogadócsalád elég nagy volt, és még fogadtak más cserediákokat is velem egyhuzamban, szóval én tényleg nagyon befogadottan éreztem magam, az anyukától mindig meg lehetett bámit kérdezni, az apuka mindig értékelte a poénjaimat, a kisöccs mindig mindent tudott jobban (de tényleg!) A velem egyidős testvér irtókedvesen megosztotta a szobáját velem, az eggyel idősebb nővér megengedte hogy a nyulaival játszak (meg a kacsáival és tyúkjával), az azutáni bátty mindig elmagyarázta ha egy szót nem értettem, a legidősebb meg mindig tudott valamilyen jó programot amit családilag csinálhattunk. A cserediákokkal, akikkel ott laktunk, meg országos cimborák lettünk.

Mi volt a legmeghatározóbb élményed?

A nyári szünetben volt egy buszos túra cserediákoknak, amire elmentem, hogy 10 nap alatt körbejarjuk a nagyobb szigetet. Ekkor annyi sok helyen jártam, amire életemben nem gondoltam hogy elmennék, és még bungy jumpingolni is voltam! Ott nem igazán ismertem senkit, de gyorsan szereztem barátokat ott is.

Mi volt a legnagyobb sikerélményed?

Valószínűleg az hogy mennyi érdekes embert megismerhettem és mennyi érdekes helyet láttam, mind a világ másik felén.

Sok új barátod lett?

Igen, volt kettő új zélandi barátom és egy olasz cserediák akivel eggyütt lógtam a hosszú szünetekben, és volt négy másik lány a rajz és néhány másik óráról akikkel most is tartom a kapcsolatot, meg egy barátom, aki úgyszint cserediák, meg azok a cserediákok, akik hosszabb ideig ott laktak a családnál.

Mi volt a legnagyobb hozadéka a tanévnek?

Ha tanulásról beszélünk akkor valoszinűleg nem csak az angol, de matek is, mert egy évvel feljebb játam, így azokat tanultam amiket itt még nem, és majd amikor visszamegyek az osztályomba, akkor nem leszek teljesen elveszve.

Miben változtál?

Már magabiztosabban tudok bárhol beszélni, legyen az útbaigazítást kérni idegenektől, vagy egy új közösségbe beilleszkedni. Azt is máshogy nézem hogy itt itthon milyen más rendszerbe élünk mint ott és hogy mennyire különbözünk abban hogy hol nőttünk fel.

Mik a terveid a jövődre vonatkozóan?

Most jelenleg a nyelvvizsgát szeretném letenni, és eddig sem voltak valami biztos terveim a jövőre vonatkozva, de mint ahogy ez is, majd csak megleszek!

Ajánlanád másnak is a YOURWAY-t? Ha igen, miért?

Igen, már ajánlottam is, mert azonfelül hogy tényleg azt adják amit ajánlanak, a támogatással és útmutatással bátrabban tudtam belevágni az útba.